Az interjút én gépeltem be!!!

2001-es Epizód magazin interjú

Facundo Arana úgy érzi férjként egyenlőre még nem állná meg a helyét,hiszen most rengeteg a munkája.S bár kedvesét már 5 éve ismeri,még nem töri a fejét családalapításon.Jelenleg szerelmétől külön él egy nagy házban,legjobb "barátjával" ,Pampával, a magyar kuvasszal.Néhány év múlva tervezi megvenni álmai otthonát,egy ranchot,ahol visszavonultan él majd feleségével és gyermekeivel.

-Hogy érezted magad a Vad angyal forgatása alatt,mit jelentett számodra ez a szerep?

-A szakmai pályafutásom egyik legkülönlegesebb időszaka volt.Ivo személyisége,alakja roppant összetett.Kezdetben,egészen a 40. részig nem igazán tudtam mit kezdeni a benne lakozó kettősséggel.Egyik énje romlott,a másik gyermekien naív,egyik pillanatban gazember,a következőben egy kedves fiú.Nehezen találtam meg az átváltozás játékát,időbe telt...

-Mivel magyarázod a Vad angyal elsöprő sikerét?

-A szeretettel,ami a történetből árad.

-Mit gondolsz,miért?

-Az emberek igénylik,és szeretik az olyan történeteket amikről ők maguk is álmodnak.Nataliáról például biztosan sokan álmodnak Magyarországon is.

-Szoktál sorozatok nézni?

-Nem.

-Miért?

-Régebben nem érdekeltek,most,hogy én is szerepelek bennük,ez szinte minden időmet lefoglalja.

-Ha mégis szembesülsz önmagaddal a képernyőn keresztül,mit érzel?

-Nincs esélyem változtatni azon,amit ilyenkor látok,már késő...Ezért próbálom elkerülni az ilyen helyzeteket.Tehát ritkán nézem meg magamat.

-Milyen érzés tudtában lenni annak,hogy több tízmillióan néznek,várnak nap mint nap a tv-készülékek előtt?

-Szívet melengető és szenzációs érzés.Régebben egy japán újságíróval beszélgettem,aki elmondta,hogy a sorozat megsokszorozta a tv- nézők számát,Japánban 25 millióan nézték a Vad angyalt.

-Ezek szerint állíthatjuk,hogy a sorozatok univerzálisak lettek,nyelvtől és kultúrától függetlenül!

-Igen,valóban az utóbbi időben ez tapasztalható.Nem nézik Svájcban,de nézik Magyarországon,nem nézik Olaszországban,de nézik Görögországban,nem nézik Törökországban,de nézik Izraelben.Néhány évvel ezelőtt el sem tudtam képzelni,hogy egy magyar újságíró fog megkeresni,hogy Magyarországról leveleket kapok,hogy magyar tv-nézők fognak látni a képernyőn!Ez egy valóságos csoda!

-Az ezzel járó népszerűséget ,hogyan kezeled?

-Nyugodtan,persze van,amikor jobban zavar,máskor kevésbé,ez változó.

-Esetleg megváltoztatott vagy alakított rajtad a hírnév?

-Már 8 éve vagyok a pályán,ez idő alatt bizonyosan változott,formálódott a személyiségem,de hogy mi mindennek a hatására,ezt nehéz lenne meghatározni.Ha megbántva érzem magam,akkor nincs jobb megoldás,mint leülni egy kávé mellé,és elmondani egy barátnak.

-Olvastam a valamikori súlyos betegségedről.Hogy érzed,a gyógyulásod megváltoztatta az életszemléletedet?

-Őszintén nem tudom,de biztosan.Tudat alatt sok minden átértékelődött bennem.Soha nem lehet tudni,hogy mikor lesz vége!

-A betegségedet megelőzően is ez az élettempó volt rád jellemző?

-Igen,bár akkoriban valamivel mérsékeltebben élveztem az életet.

-Mikor tudsz lassítani,megpihenni?

-Például itt és most,a beszélgetésünket a teljes harmónia övezi.Ugyanakkor nyugalmat találok a zenében és a természetben.

-Milyen elképzeléseid,terveid vannak a jövőre nézve?

-Tele vagyok tervekkel. Ha minden jól megy,ha minden így folytatódik,akkor 35 évesen megveszem álmaim "ranchát"-ott fogunk élni a feleségemmel, a gyerekeinkkel,a lovakkal.Reggel korán kelek majd,hogy ellássam az állatokat,hogy megműveljem a földet...

-Ez azt jelenti,hogy 35 évesen felhagysz a színészi pályával?

-Nem,de sokkal visszafogottabban szeretném folytatni.

-Mi tart vissza most a családalapítástól?

-A mostani munkám mellett csak biztonságot tudnék adni a feleségemnek és nem egy jó férjet.A házasság köteléke nem csak a gyűrűről, a kimondott igenről szól,hanem az odafigyelésről,a gondoskodásról,arról amit én most nem tudnék megadni.

-Ha jól tudom,a kedvesed szintén szakmabeli.(Isabel Macedo színésznő).Vele képzelted el azt a jövőképet,amit az előbb leírtál?

-Igen,már hosszú ideje,pontosan 5 éve összetartozunk.Persze nekünk is voltak nehéz időszakaink,kríziseink,de túljutottunk rajtuk.

-Együtt éltek?

-Nem,Pampa a lakótársam.

-Magyarországon néhány hónapja láthattuk a televízióban Pampát,a kuvaszodat.Elmesélnéd nekünk,hogyan került egy magyar kutyafajta ide,Argentínába?

-Pár évvel ezelőtt valóban ritkaságszámba ment itt ez a fajta,de ma már elég gyakori.Pampa és az én történetem nagyon kedves.Ott kezdeném,hogy gyerekkoromban volt egy kutyám,a legjobb barátom és társam volt,de elpusztult.Sokáig fájt az elvesztése és a hiánya.Majd egy gyerekkori barátomnak ,egy kislánynak kuvaszuk volt,és egy nap kaptam tőle egy kis fehér gombócot,Pampát.Azóta együtt élünk.Most jutott eszembe,hogy egyetlen unokaöcsémnek, a nővérem kisfiának magyar neve van,Jánosnak hívják.

-Miért kapott magyar nevet?

-Egy mesében olvasta a nővérem és nagyon megtetszett neki.

-Talán a János vitézben?

-Igen,azt hiszem abban,de bevallom én nem olvastam.